A CNIL 32 millió euróra büntette az Amazont a munkavállalók teljesítményének túlzó jellegű megfigyelése miatt.
2023. december 27-én a francia adatvédelmi hatóság (CNIL) 32 millió eurós bírságot szabott ki az AMAZON FRANCE LOGISTIQUE-re. A bírság fő oka az volt, hogy az Amazon túlzottan tolakodó rendszert állított fel az alkalmazottak tevékenységének és teljesítményének nyomon követésére.
Minden raktári dolgozó kapott egy szkennert, amellyel valós időben dokumentálniuk kellett bizonyos rájuk bízott feladatok elvégzését (pl. áru tárolása, polcról való levétele, elrakása, bepakolása stb.). Az alkalmazottak által elvégzett feladatok dokumentálása alapján a rendszer információkat tárolt az alkalmazottak munkájának minőségéről, termelékenységéről és inaktivitási időszakairól is. Bár a hatóság nem kérdőjelezte meg, hogy a vállalat által kitűzött magas teljesítménycélok indokolhatják az üzleti tevékenysége irányítására bevezetett szkennerrendszert, azonban úgy ítélte meg, hogy ezen adatok és az ebből eredő statisztikai mutatók megőrzése összességében aránytalan. Mind a megőrzési idő, mind a mért adatok mennyisége tekintetében fennállt az aránytalanság. A büntetés kiszabásakor a következő fő szempontokat vette figyelembe a francia hatóság: a munkavállalói adatok szkennerekkel történő feldolgozása a végrehajtás mértéke miatt eltér a hagyományos tevékenységfigyelési módszerektől, és az alkalmazottak munkájának nagyon szoros és részletes nyomon követéséhez vezetett, amely folyamatos nyomás alá helyezte az alkalmazottakat. Emellett fontos szempont volt az érintettek nagy száma (több ezer főről beszélünk), valamint a tény, hogy a számítógépes megfigyelés révén az alkalmazottakra rótt korlátok közvetlenül hozzájárultak a vállalat gazdasági nyereségéhez, és versenyelőnyt jelentenek a többi céggel szemben az online értékesítési piacon.
A túlzott mértéket a hatóság azért állapította meg, mert az eszközben az alkalmazottak szkennereinek inaktivitási idejét is nyomon követő mutatók lettek elhelyezve, ezáltal az alkalmazottaknak potenciálisan úgy érezhették, hogy minden szünetet vagy megszakítást indokolniuk kell. Valamint túlzónak találta a hatóság az áruk szkennelésének sebességét mérő rendszert is, amely azt dokumentálta, hogy egy elemet az előző után kevesebb mint 1,25 másodpercen belül beszkenneltek-e (ez túl gyorsnak volt tekinthető, ekkor a szkenner hibát jelzett). Ezen felül a hatóság túlzottnak tartotta azt is, hogy a rendszer az által gyűjtött összes adatot, valamint az ebből eredő statisztikai mutatókat valamennyi munkavállalóra és ideiglenes munkavállalóra vonatkozóan 31 napig megőrzött.
A bírság összegéhez hozzájárult az is, hogy a hatóság adatbiztonsági hiányosságokat észlelt a kamerás megfigyelés (CCTV) kapcsán: az alkalmazott jelszó gyengének volt mondható, és az meg volt osztva több felhasználó között, ezáltal nem lehetett nyomon követni, hogy melyik felhasználó mikor fért hozzá a rögzített felvételekhez.