Mit jelent az ESG?
Az „ESG” rövidítés az „Environment, Social, Governance” kifejezésre utal, melyek a fenntarthatóság három fő területét jelölik. Az „Environment” a környezeti tényezőket takarja, a „Social” a társadalmi és emberi tényezőket, míg a „Governance” a vállalatirányítás kérdéseit érinti. Az ESG szabályrendszer célja az, hogy a nagyvállalatok működése során nyomon kövesse a szűken vett pénzügyi kockázatokon kívül eső fenntarthatósági, környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatokat.
Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvény (közismert neve szerint: ESG törvény) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tartalmazza az ESG körébe tartozó kötelezettségeket.
Kikre vonatkozik az ESG?
Az ESG fő szabály szerint olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek esetén legalább kettő igaz a következő szempontokból: a vállalat mérlegfőösszege eléri a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétele eléri a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma eléri a 250 főt. Eltérő szabályok vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó vállalatokra. Az ESG azokat a cégeket is érintheti, akik az ESG hatálya alá eső nagyvállalatok szerződéses partnerei, beszállítói, hiszen az ESG hatálya alá eső nagyvállalatok kötelesek átvilágítani a beszállítóikat a megadott fenntarthatósági szempontok szerint.
Mit értünk panaszkezelés alatt az ESG szabályozás szerint?
Az ESG megfelelés részeként az érintett vállalatoknak ki kell alakítaniuk egy belső vagy külső panaszkezelési rendszert, amely alkalmas arra, hogy azon keresztül bárki bejelentést tegyen társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan.
Az ESG törvény értelmében panaszkezelési rendszerként a 2023. évi XXV. törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer is használható.
A panaszkezelési rendszert a vállalkozás működtetheti saját maga, vagy igénybe vehet külső, független szolgáltatót. Amennyiben belső panaszkezelési rendszer mellett dönt a vállalkozás, úgy a feladat ellátásra ki kell jelölni egy munkavállalót vagy belső szervezeti egységet, aki/amely ezen feladatkörében nem utasítható. A belső panaszkezelési rendszer működtetője a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervezeti egységektől elkülönülten köteles ellátni.
Mi lehet a bejelentés tárgya az ESG szabályozás hatálya alatt?
Az ESG szabályozás hatálya alá tartozó cégek panaszkezelési rendszerén keresztül a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan tehet bejelentés.
Ki tehet bejelentést az ESG hatálya alá tartozó vállalkozások esetén a fenntarthatóság körébe tartozó problémákról?
Azon vállalkozásoknál, akik az ESG szabályozás hatálya alá tartoznak, bárki tehet bejelentést a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan.
Azon vállalkozásoknál, akik az ESG szabályozás hatálya alá tartoznak, bárki tehet bejelentést a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan.