A jogszabályi változások komoly kockázatot jelentenek a vállalkozások számára, különösen, ha azok váratlanul és kedvezőtlenül lépnek életbe. Az ilyen helyzetek kezelésére a megfelelően megfogalmazott vis maior klauzula nyújt védelmet, amely biztosítja, hogy a vállalkozás ne kerüljön jogtalanul szerződésszegő helyzetbe. Érdemes már a szerződéskötéskor gondoskodni arról, hogy a jogszabályváltozások okozta teljesítési képtelenség kezelve legyen, és ne vonjon maga után felelősséget egyik fél számára sem.
Magyarországon a jogszabályok változása nem ritka jelenség, és gyakran jelentős hatással van a vállalkozások működésére. Ezek a változások nemcsak váratlanok, hanem gyakran kedvezőtlenül érintik a piaci szereplőket, különösen azokat, akik egy adott területen szigorú előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. Ilyen példa a minősített munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó szabályozás módosítása, amely 2024. július 1-jétől kezdve állítja új, a korábbinál jelentősen szigorúbb követelmények elé az iparág szereplőit. A minősített státuszhoz szükséges létszámkövetelmény jelentős megemelése következtében számos munkaerő-kölcsönző elvesztette ezen státuszát, és az új feltételek alapján már nem foglalkoztathat harmadik országbeli állampolgárokat munkaerő-kölcsönzés keretében.
Az ehhez hasonló jogszabályváltozások nemcsak a vállalkozások mindennapi működésére, hanem meglévő szerződéses kötelezettségeik teljesítésére is jelentős hatással lehetnek. Egy cég könnyen szerződésszegő helyzetbe kerülhet, ha nem tudja teljesíteni a korábban vállalt kötelezettségeit az új jogszabályok miatt. Ezért kiemelten fontos, hogy már a szerződéskötés során gondoljunk ezekre a kockázatokra, és megfelelő védelmet alakítsunk ki vis maior klauzulák formájában.
Mi az a vis maior klauzula, és miért elengedhetetlen?
A vis maior klauzula a szerződések egyik alapvető eleme, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő felek mentesüljenek a kötelezettségeik teljesítése alól bizonyos, rajtuk kívül álló, előre nem látható események bekövetkezése esetén. Ezek lehetnek természeti katasztrófák, háborús események, illetve – ami a bejegyzésünk témája szempontjából különösen fontos – jogszabályváltozások.
Egy megfelelően megfogalmazott vis maior klauzula segít elkerülni a jogvitákat és a felelősség kérdésének tisztázatlanságát. A jogszabályváltozások gyakran olyan körülmények, amelyekre a vállalkozásoknak nincs ráhatásuk, és amelyek következtében lehetetlen teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Ha a szerződésben nem szerepel olyan vis maior, vagy egyéb klauzula, amely kizárja a vállalkozás szerződésszegését a jogszabályváltozások miatti teljesítési akadály kapcsán, előfordulhat, hogy a vállalkozás szerződésszegő helyzetbe kerül.
A jogszabályváltozás kezelése a szerződésekben
A jogszabályváltozás különösen olyan ágazatokban okozhat gondot, ahol a működési feltételek szigorú jogszabályi előírásokhoz kötöttek. Egy jogszabályi szigorítás hatására a cég képtelen lehet a korábbi szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, példánknál maradva, egy harmadik országbeli munkavállaló alkalmazásának korlátozása esetén. Ezért fontos, hogy a szerződésekben külön kitérjünk a jogszabályváltozások kezelésére és arra, hogy ezek az események a felek érdekkörén kívül bekövetkező, előre nem látható és el nem hárítható helyzeteknek minősülnek.
A vis maior klauzula ilyen formában történő megfogalmazása lehetőséget adhat arra, hogy a jogszabályi változások miatti teljesítési képtelenség ne minősüljön szerződésszegésnek. A szerződésben ki kell kötni, hogy a jogszabályváltozás okozta akadály nem tekinthető a szerződő fél érdekkörében bekövetkező eseménynek, és nem jár szerződésszegés következményeivel, hanem a szerződés lehetetlenülését eredményezi, amelyért egyik fél sem felelős. Ez különösen akkor fontos, ha hosszú távú szerződésekről van szó, ahol a körülmények jelentősen változhatnak a szerződés időtartama alatt.
Hogyan fogalmazzuk meg a vis maior klauzulát?
A vis maior klauzula megfogalmazásakor fontos, hogy a következő elemeket tartalmazza:
- A vis maior események felsorolása: Ne csak a természeti katasztrófákra és háborúkra korlátozzuk a klauzulát, hanem térjünk ki a jogszabályváltozásokra is. Fontos, hogy a jogszabályi környezetben bekövetkező jelentős változások is vis maior eseménynek minősüljenek.
- A felelősség kizárása: Egyértelműen rögzíteni kell, hogy a vis maior események bekövetkezése nem a szerződő felek felelőssége, és nem minősül szerződésszegésnek.
- A szerződéses kötelezettségek lehetetlenülése: Ha a vis maior esemény olyan mértékben befolyásolja a szerződéses kötelezettségek teljesítését, hogy az már lehetetlen, a szerződés lehetetlenülését kell megállapítani. Ilyen esetben egyik fél sem felelős a szerződés megszűnéséért.
- Értesítési kötelezettség: Fontos, hogy a szerződő felek kötelezzék magukat arra, hogy haladéktalanul értesítik egymást a vis maior esemény bekövetkezéséről és annak várható hatásairól.