A 2024. október 14-én megjelent Magyar Közlöny jelentős jogszabály módosításokat tartalmaz a harmadik országbeli állampolgárok közvetítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban, amelyek jelentősen érintik a magán-munkaközvetítőket és a foglalkoztatókat is.
A 118/2001. évi (VI. 30) Kormányrendelet módosítása alapján a magán-munkaközvetítők nem közvetíthetnek munkavállalókat harmadik országból Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak az Európai Gazdasági Térség állampolgárai esetében nyílik lehetőség Magyarországra irányuló munkaközvetítésre. Ez a szigorítás jelentős változást hoz a munkaerőpiacon, különösen azok számára, akik eddig harmadik országbeli állampolgárokat közvetítettek.
A fentiek mellett a 2024. október 15-én hatályba lépő további rendelkezések a magyar munkavállalók foglalkoztatásának további előnyben részesítésére irányulnak. A 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításával a munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a korábbi munkaerő közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni.
Hasonló szabályok érvényesülnek a szezonális munkavállalási engedélyek esetében is, mely szerint a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték. A módosított rendelkezések értelmében a kérelem elutasítására sor kerül akkor is, ha a foglalkoztató felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy ha nem folytat gazdasági tevékenységet.
Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás iránti kérelem esetén is hasonló, újabb elutasítási okokat határozott meg a jogalkotó. Az új szabályozás értelmében a munkavállalási jóváhagyást akkor is törölhetik a nyilvántartásból, ha a foglalkoztató rendszeresen megszegi az együttműködési kötelezettségeit. Ilyen jogsértés például, ha a megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskeresők foglalkoztatását indokolatlanul elutasítja.
A kormányhivatal szakhatósági állásfoglalása alapján már az is elégséges ok lehet az összevont engedély kiadásának elutasítására, ha a foglalkoztató a korábbi munkaerő-közvetítési eljárások során nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a magyar munkavállalók felvételétől. Az ilyen rosszhiszemű magatartás, amely a harmadik országbeli állampolgárok indokolatlan előnyben részesítését célozza, súlyos következményekkel járhat a vállalkozások számára. Ráadásul a kérelem elutasítása akkor is megtörténhet, ha a foglalkoztatót a megelőző egy évben munkaügyi vagy munkavédelmi bírsággal sújtották, vagy ha harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatás miatt szankcionálták.
A szigorodó szabályozások komoly kihívást jelentenek a magán-munkaközvetítők és a foglalkoztatók számára. Az új rendelkezések szűkítik a közvetíthető munkaerő körét, hiszen a harmadik országbeli állampolgárok magán-közvetítésére már nincs lehetőség. A magyar munkavállalók foglalkoztatásának előnyben részesítése szintén kihívás elé állíthatja a foglalkoztatókat, különösen azokat, akik harmadik országbeli állampolgárokat alkalmaztak eddig. A szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok – különösen a munkaügyi és munkavédelmi bírságokhoz kötődő elutasítási okok – fokozott felelősséget róhatnak a cégekre. Az új szabályok fényében a foglalkoztatóknak és a magán-munkaközvetítőknek át kell gondolniuk a munkaerő-közvetítési stratégiáikat, és fel kell készülniük a magyar munkaerőpiac változó követelményeire. A szabályozás szigorítása egyértelműen arra ösztönzi ezeket a szereplőket, hogy elsősorban magyar munkaerőt toborozzanak, illetve kiegészítőleg az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira fókuszáljanak.