2025. január 1-jétől jelentős változások léptek életbe a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatosan, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (Btátv.) és annak végrehajtási rendeletét érintik. Továbbá hatályba lépett a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról szóló 51/2024. (XII.23.) NGM rendelet.
Az új szabályozások többek között a vendégmunkások és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre vonatkozó kvótákat és országlistát, a közrendvédelmi bírságokat és a társadalmi együttélés követelményeit – így a kulturális vizsga szabályozását – érintik.
Új, szűkebb országlista, amely a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre is vonatkozik
Január elsejétől a vendégmunkás-tartózkodási engedélyekre vonatkozó korábbi országlista hatályát vesztette. Jelentős változás, hogy az új „lista” mostantól nem csak a vendégmunkás-tartózkodási engedélyt igénylőkre, hanem a jellemzően saját állományban lévő (tehát nem kölcsönzöttként foglalkoztatott), foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt igénylőkre is kiterjed. Az új listán csupán Georgia és Örményország szerepel, ugyanakkor egy 2025. január 9-i fejlemény szerint a Fülöp-szigetekről is érkezhetnek (továbbra is) munkavállalók. A 450/2024 (XII.23.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott listát ugyanis a külügyminiszter bármikor jogosult kiegészíteni a Hivatalos Értesítőben, ha az adott ország megfelel a kormányrendeletben említett feltételeknek.
Emlékeztetőül: a január 1-jét megelőzően hatályos lista jelentősen több országot tartalmazott: Georgia és a Fülöp-szigetek mellett az Indonéz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, Mongólia, a Vietnámi Szocialista Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, a Venezuelai Bolivári Köztársaság, valamint a Kolumbiai Köztársaság állampolgárai is kérelmezhettek vendégmunkás tartózkodási engedélyt (a lista nem tartalmazta ugyanakkor Örményországot). Az új „listára” azon országok kerülhetnek fel, amelyekkel Magyarország visszafogadási megállapodást kötött, vagy amelyek Magyarország területén az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával rendelkeznek, és amely vállalja a felelősséget azért, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgár megszegi a magyar vagy uniós jogszabályokat, akkor az érintett személy elhagyja Magyarországot, és visszatér a származási országba.
A fentiek átgondolását követően jogosan merül fel a kérdés, hogy innentől kezdve hogyan jöhetnek a három (jelenleg) engedélyezett országon kívüli munkavállalók Magyarországra munkavállalás céljából. Egyrészt, továbbra is fennáll a nemzeti kártya igénylés lehetősége a külön kormányrendeletben meghatározott országok állampolgárainak. A nemzeti kártya szempontjából engedélyezett országok jelenleg: Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szerbia, Ukrajna. Másrészt a magasabban képzett munkavállalók számára nyitva áll a magyar kártya és az EU kékkártya igénylése, amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelelnek.
Melyek a közrendvédelmi bírságot érintő változások?
A mindenkori szabályozás alapján az idegenrendészeti hatóság közrendvédelmi bírságot szab ki a munkáltatóra vagy fogadó szervezetre a Btátv.-ben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén, így például az alábbi esetekben: a harmadik országbeli állampolgár munkába lépése a tartózkodási engedély érvényességének ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása, a tartózkodási engedély másolatának megőrzésének elmulasztása a foglalkoztatás időtartama alatt, a munkavégzés megkezdése bejelentésének elmulasztása, valamint a munkavégzés elmaradásának vagy a munkavégzés megszűnésének határidőn belüli bejelentésének elmulasztása. Az eljáró hatóság a foglalkoztatottak számával és a jogsértések mértékével, ismételt jellegével és számával arányos közrendvédelmi bírságot szabhat ki. Ugyanakkor a Btátv.-ből kikerült az a rendelkezés ami szerint a közrendvédelmi bírság összegének arányban kell állnia a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával. A jogalkotó valószínűleg csak egy ellentmondást tisztázott, a Btátv. végrehajtási rendeletében ugyanis eddig is és 2025. január 1.-jét követően is szerepel, hogy a közrendvédelmi bírság összegének arányban kell állnia a foglalkoztatottak számával. Az eddigi jogszabályszövegek alapján tehát nem volt egyértelmű, hogy az összes foglalkoztatott számát, vagy csak a foglalkoztatott harmadik állampolgárok számát kellett figyelembe venni. Értelmezésünk szerint a változás következtében világossá vált, hogy a közrendvédelmi bírság kiszabása körében az eljáró hatóság az összes foglalkoztatott számát veszi figyelembe, anélkül, hogy külön értékelné a foglalkoztatott harmadik országbeliek arányát.
A módosítás értelmében továbbá a munkáltatók mostantól részletfizetést kérhetnek a közrendvédelmi bírságok kapcsán, amennyiben a fizetési nehézség nem az ő hibájukból ered, és igazolják, hogy a kötelezettséget a jövőben majd fogják tudni teljesíteni. A részletfizetés engedélyezésének további feltétele, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű legyen, valamint a munkáltatóval szemben korábban nem szabtak ki közrendvédelmi bírságot.
A kiadható engedélyek számának jelentős csökkenése
A kiadható vendégmunkás engedélyek tekintetében megállapítható kvótát az NGM a 2025-ös évre 35 000 főben határozta meg (ideértve a kiadható vendégmunkás tartózkodási engedélyeket és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyeket együttesen). Ez a szám jelentősen alacsonyabb annál, amit a KSH adatai indokolnának: a szabad álláshelyek száma alapján az előző négy negyedév es adatokat figyelembe véve akár 71 000 főt is meg lehetett volna állapítani. Ehhez képest figyelemre méltó, hogy 2024-ben a vendégmunkások számára megállapított kvóta Magyarországon 65 000 fő volt. Ahogy azt több cikkben is olvashattuk, a „jogalkotó” figyelemmel kíséri az igényeket, és szükség esetén módosítani fogja a kvótát.
Társadalmi együttélés feltételei
A hosszabb tartalmú, határozatlan ideig történő magyarországi tartózkodás esetében (amely a korábbi letelepedési kategóriának megfelelő tartózkodási jogosultságot jelenti), vizsgálni kell a társadalmi együttélés feltételeit is. Ez a kulturális vizsga részletes szabályozásában nyilvánul meg. A kulturális vizsgát a huzamos (határozatlan idejű) tartózkodás céljából, nemzeti tartózkodási kártyát, illetve EU tartózkodási kártyát igénylőnek kell majd teljesítenie. A vizsga célja, hogy a kérelmezők igazolják a magyar társadalom és kultúra alapos ismeretét. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra, akik korábban, más idegenrendészeti eljárás során már sikeresen teljesítették a vizsgát. A vizsga írásban, magyar nyelven zajlik. A kérelmezők számára havonta legalább négy alkalmat hirdetnek meg. Amennyiben a kérelmező három alkalommal nem teljesíti sikeresen a vizsgát, az újabb jelentkezését elutasítják.