A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2025 őszén célvizsgálatot folytatott a munkaidőre, pihenőidőre és a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban. A jelentés az alábbi linken olvasható: https://mvff.munka.hu/#/ff_munkaido_pihenoido_celvizsgalat_jelentes_251222
A hatóság összefoglaló jelentése egy fontos – és a gyakorlatban sajnos nem meglepő – megállapítást tartalmaz: a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is tömegesen fordulnak elő.
A tapasztalatok alapján a problémák sok esetben nemcsak adminisztratív hibák, hanem a munkaidőre és a bérpótlékokra vonatkozó szabályok megsértésének elfedésére is szolgálnak.
Tipikus jogsértések a munkaidő-nyilvántartás kapcsán
Az ellenőrzések során több visszatérő problémát tárt fel a hatóság.
1. A nyilvántartás hiánya vagy nem a munkavégzés helyén történő vezetése
Több munkáltatónál a helyszínen egyáltalán nem volt elérhető munkaidő-nyilvántartás. Gyakori volt az a gyakorlat is, hogy a dokumentumokat csak később, a hatóság felé történő adatszolgáltatáskor állították össze.
Ez különösen problémás, mert így nem ellenőrizhető valós időben, hogy a munkavállalók ténylegesen mennyit dolgoznak.
2. Hiányos vagy hamis nyilvántartások
A vizsgálatok során előfordult például, hogy:
- a munkaidő-nyilvántartás előre ki volt töltve,
- egyes napokra egyáltalán nem szerepelt adat,
- bizonyos munkanapokat (például szombati munkavégzést) nem rögzítettek,
- vagy a dokumentumokban kettős nyilvántartás működött.
Több esetben csak kihúzások vagy üres sorok szerepeltek a nyilvántartásban, amelyekből nem volt megállapítható, hogy a munkavállaló miért nem dolgozott az adott napon.
3. Utólag „korrigált” nyilvántartások
Különösen problémás az a gyakorlat, amikor a nyilvántartás utólag készül el, gyakran az adóhatóság felé bejelentett munkaidővel azonos tartalommal.
Ezt sok esetben a munkavállalóval utólag alá is íratják.
Előfordult olyan helyzet is, amikor a munkavállaló a helyszínen más munkaidőről nyilatkozott, mint ami a később bemutatott dokumentumokban szerepelt – a munkáltató pedig ezt azzal próbálta magyarázni, hogy a dolgozó „összezavarodott” az ellenőrzés során.
4. Részmunkaidős bejelentés, valójában teljes munkaidő
A hatóság tapasztalata szerint a munkaidő-nyilvántartás manipulálása gyakran kapcsolódik ahhoz a gyakorlathoz, amikor a munkavállalót részmunkaidőben jelentik be, de valójában teljes munkaidőben dolgozik.
Ilyenkor a nyilvántartás hiánya vagy utólagos kitöltése segíthet elfedni a valós foglalkoztatási feltételeket.
Miért fontos a valós munkaidő-nyilvántartás?
A pontos, eseményszerű nyilvántartás nem pusztán adminisztratív kötelezettség.
A hatóság szerint a nyilvántartások manipulálása gyakran az alábbi jogsértések elfedésére szolgál:
- túlóra elszámolásának elkerülése
- bérpótlékok meg nem fizetése
- rendkívüli munka elrendelésének szabálytalan kezelése
Ennek következménye végső soron a munkavállalók anyagi hátránya.
Mi áll a szabálytalanságok mögött?
A vizsgálat szerint a jogsértések hátterében részben szándékos, részben szervezeti problémák állnak.
A leggyakoribb okok:
- elavult vagy hiányzó munkaidő-nyilvántartási rendszer
- digitális beléptető vagy applikáció hiánya
- kaotikus munkaszervezés
- HR-erőforrás hiánya
- a túlórák eltitkolására irányuló gyakorlat
- költségcsökkentési szempontok
- „bizalmi alapú” működés, amely valójában kontrollhiányt jelent
- vezetői közöny vagy a szabályok jelentőségének alábecsülése
Szellemi munkakörökben gyakori jelenség az is, hogy a munkaidő határai elmosódnak – például az esti e-mailek megválaszolása miatt.
A munkaidő-beosztás hiánya is komoly probléma
A hatóság több esetben tapasztalta azt is, hogy a munkáltatók szóban közölték a munkaidő-beosztást, mert az írásos dokumentációt felesleges adminisztrációnak tartották. Ez azonban jogsértő gyakorlat. Munkaidő-beosztás nélkül ugyanis nem ellenőrizhető a munkaidő szabályos elosztása, nem számítható ki pontosan a munkabér és nem állapítható meg a rendkívüli munka.
Pihenőidő: gyakran elmarad a munkaközi szünet
A vizsgálat külön kitért a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértésére is. Tipikus helyzet például a kiskereskedelemben vagy vendéglátásban, amikor egy műszakban csak egy munkavállaló dolgozik, és a munkáltató nem engedi meg, hogy az üzlet bezárjon az ebédszünet idejére. Ilyenkor a dolgozók gyakran csak akkor tudnak enni, amikor éppen nincs vevő. A 9 órát meghaladó munkavégzés esetén járó további munkaközi szünet kiadását pedig sok esetben egyáltalán nem biztosítják.
Mit jelent mindez a munkáltatók számára?
A hatósági tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a munkaidő-nyilvántartás nem puszta adminisztratív kötelezettség, hanem a munkajogi megfelelés egyik kulcseleme. A munkáltatóknak különösen fontos a valós, naprakész munkaidő-nyilvántartás vezetése, írásos munkaidő-beosztás készítése, a pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása, valamint a túlóra és bérpótlékok jogszerű elszámolása.
Ezek hiánya nemcsak hatósági bírsághoz vezethet, hanem jelentős munkaügyi kockázatot is jelenthet egy későbbi munkavállalói igényérvényesítés során.