A távmunka egyre elterjedtebb formája a foglalkoztatásnak, ám a jogi és gyakorlati kérdései gyakran nem egyértelműek – különösen, ha munkaeszközökről vagy a felmerülő költségek megtérítéséről van szó. Ebben a bejegyzésben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Munkaeszközök biztosítása: kinek a feladata?
Jogszabály nem tartalmaz tételes listát arról, hogy a munkáltatónak pontosan milyen eszközöket kell biztosítania a távmunkát végző munkavállalók részére. Az általános munkajogi szabály az irányadó, mely szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket és eszközöket (Mt. 51. § (1) bekezdés). Ez alól azonban a felek megállapodással eltérhetnek.
Saját eszköz használata – mikor lehetséges?
A Munka Törvénykönyvével összhangban a munkavállaló – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – használhatja saját eszközeit is távmunkavégzéshez. A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény 86/A. § (2) bekezdés) kimondja, hogy ilyen esetben a munkáltatónak kötelessége meggyőződni arról, hogy a munkavállaló által biztosított munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotban van. Ennek érdekében külön kockázatértékelést kell végezni, amit célszerű írásban dokumentálni.
Fontos: ha a saját eszközt használó munkavállalónál a nem megfelelő munkaeszközök vagy munkakörnyezet miatt egészségkárosodás (pl. mozgásszervi megbetegedés) következik be, az a munkáltató felelőssége is lehet. Ezért a munkavédelmi megbízott bevonása a távmunka előkészítése során elengedhetetlen.
Mire kell figyelni munkavédelmi szempontból?
Otthoni munkakörnyezet esetén figyelmet kell fordítani a munkakörülmények megfelelőségére, például:
- a szék ergonómiájára,
- a monitor elhelyezésére és méretére,
- a megvilágítás megfelelő szintjére,
- a munkafelület és a közlekedési útvonalak biztonságára.
Költségek megtérítése – nem automatikus
A munkáltatónak nincs általános, automatikus kötelezettsége arra, hogy minden otthoni munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költséget megtérítsen. Az Mt. 51. § (2) bekezdése szerint a munkáltató csak a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült, szükséges és indokolt költségek megtérítésére köteles.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- ha egy költség a munkaviszony nélkül is felmerülne (pl. meglévő internet-előfizetés), és nem növekedett meg a munkavégzés miatt, akkor azt nem kell megtéríteni;
- ha viszont egy költség (pl. villanyszámla, fűtés) kimutathatóan és indokoltan nő meg a munkavégzés következtében, akkor az arányos rész megtéríthető.
A kulcsszó: előzetes egyeztetés. A munkavállalónak még a költség felmerülése előtt jeleznie kell a munkáltató felé, és annak hozzájárulását kell kérnie. Ez az együttműködés általános elvéből fakad, és segít megelőzni a későbbi vitákat.
Adómentes költségtérítés lehetőségei
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) lehetővé teszi, hogy bizonyos költségeket a munkáltató adómentesen térítsen meg a távmunkában foglalkoztatott munkavállalóknak. Fontos, hogy az Szja tv. szerinti adómentes térítések csak akkor adhatók, ha a munkaszerződés kifejezetten tartalmazza a távmunkavégzést. Két lehetőséget szabályoz a törvény:
(a) Tételes elszámolás – számlák alapján
A munkavállaló igazolt költségeit a munkáltató megtérítheti, és ezek bizonyos esetekben adómentesek, ha megfelelnek a Szja tv. 3. számú melléklet 1/24. pontjában foglalt feltételeknek.
Ide tartozhat például:
- számítógép, informatikai eszköz (max. 200 000 Ft-ig egyszeri elszámolás, e fölött értékcsökkenés alapján),
- internethasználat (havi, forgalmi díjak),
- otthoni munkavégzés helyének bérleti és rezsiköltsége (arányosan, ha a lakás és a munkavégzés helye nem különül el műszakilag).
(b) Átalányköltség – igazolás nélkül
A Szja tv. 3. sz. melléklet II/11. pontja alapján a munkáltató adómentesen fizethet havi átalányt a távmunkával kapcsolatos költségek fedezésére, legfeljebb a minimálbér 10%-áig. Ez azonban csak akkor alkalmazható, ha a munkavállaló egyébként nem számol el költséget.
Fontos: ezt az összeget a távmunkában töltött napok arányában kell meghatározni.
Mire kell figyelni a gyakorlatban?
- A távmunka tényét rögzíteni kell a munkaszerződésben – ez a költségtérítés adómentességének előfeltétele.
- A költségtérítés nem automatikus, munkajogi szempontból csak akkor jár, ha ténylegesen felmerült, munkaviszonnyal összefüggő, indokolt költségről van szó.
- Ha a munkavállalónak a tényleges költségei meghaladják az adómentesen adható összeget, attól arra a munkavállaló még jogosulttá válhat, az Mt. általános rendelkezései alapján, ha az adott költség a munkaviszony teljesítésével összefüggően. indokoltan merült fel.
Összegzés
A távmunka rugalmas lehetőségeket kínál, de jogi szempontból is tudatos szabályozást igényel. A munkáltatónak célszerű részletesen rendezni a munkaeszközök biztosítását, a költségek megtérítését és a munkavédelmi megfelelést – lehetőség szerint már a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban. Ezzel elkerülhetők a későbbi jogviták, és a felek számára is kiszámíthatóbbá válik a távoli munkavégzés gyakorlata.